Titokzatos tengeri mélység

Az érettségire való felkészülés közben nem kell folyton a biológia tankönyveket bújnunk. Ahhoz, hogy meg tudjuk, igazán mi érdekel bennünket, több érdekes témába is érdemes betekintenünk.

Mert mi is történik mostanában a világban, ami érdekelhet egy ifjú biológust? Például új fajokat fedezett föl egy nemzetközi kutatócsoport. Hatvan centisre növő tengeri csillagok, tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle , eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során

A Census of Antarctic Marine Life átfogó fajszámlálási program már eddig is számos jelentős eredményt hozott. A program keretében 23 állam kutatócsoportjai térképezik fel az Antarktisz vizeinek ma még sok meglepetést tartogató élővilágát. Legutóbb egy víz alatti "csillagváros", több tízmillió kígyókarú tengeri csillag élőhelye tárult elénk, amelyet az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet munkatársai vettek filmre egy Új-Zéland partjaitól délre fekvő mélytengeri hegységben

A program nemrégiben újabb eredményeket hozott: több száz új állatfajból gyűjtöttek példányokat és készítettek felvételeket annak a négyéves expedíciónak a tagjai, amely az Ausztrália partjaihoz közel húzódó Nagy-korallzátony Lizard és Heron nevű szigeteihez, illetve a kisebb, északnyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonyhoz közeli vizek élővilágát kutatja.
Felvételek készültek a gyönyörű és igen ritka Cassiopeia-medúzáról, amint a vízfelszín alatt fejjel lefelé lebegve, karjait maga alatt úsztatva "napoztatja" a vele szimbiózisban élő algákat.

A jövőbeni kutatás megkönnyítésére az expedíció munkatársai műanyag vázakat, a tenger élőlényeinek szánt "babaházakat" hagytak maguk után az óceánfenéken. Az önálló korallmonitorozó szerkezetektől (Reef Monitoring Structures, ARMS) azt remélik, hogy a következő évek során ide visszatérve megtalálják bennük a Lizard- és a Heron-sziget vizei élővilágának példányait. A három helyszínre a tervek szerint a következő három esztendőben évente visszatérnek a kutatók, hogy felmérjék a klímaváltozás által vagy egyéb okokból fellépő változásokat.

A virág felépítése

Az érettségire való felkészülés egyik legfontosabb állomása, ami a tanulás leghatékonyabb módszere is egyben, az ismétlés. Nem szabad elsiklanunk egyszerűnek tűnő anyagok felett sem, mert szinte biztos, hogy a nagy stressz helyzetben nem jön elő a négy évvel azelőtt bemagolt ismeret, ha egy perc figyelmet sem fordítottunk rá a közelmúltban.
Ha még halogattad eddig, itt el is kezdheted a természet egyik remekművével, a virággal.
Sokfélék lehetnek, színesek, alig láthatóak vagy ember nagyságúak, kecsesek vagy egzotikusak, egy biztos, mind hasonlóképp épülnek fel, tökéletes rend szerint.

A nyitvatermők virágai egyivarúak, virágtakaró nélkül. A növény egy- vagy kétlaki is lehet. Jellemzője a tobozvirágzat és a szellők általi beporzás. A zárvatermők virágai viszont egy- vagy kétivarúak is lehetnek. Egyivarú a virág, ha csak hím ivarlevél, vagy csak női ivarlevél van benne. Ez a zárvatermők esetén másodlagos fejlődés eredménye , ekkor általában a szél, néhol a víz végzi el a megporzást. Kétivarú a virág, ha porzó és termő is van benne. Csak a zárvatermőkre jellemző, hogy változatos alakú, színes virágtakarólevelek segítik elő a rovarok (olykor kolibrik vagy akár denevérek) általi megporzást, de a magvak terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A zárvatermő virágának részei
A virág részei örvökbe rendeződnek. Az örvök teljes virág esetén kívülről befelé (alulról felfelé) a következők:
• Csésze – Calyx. Általában zöld színű, levélszerű, funkciója a virág többi részének védelme a virág kinyílása előtt, de olykor színes és átveszi a párta szerepét.
• Párta – Corolla. A legtöbbször színes, feltűnő, gyakran illatos sziromlevelek összessége. A megporzásért felelős rovarok csalogatását szolgálja.
• Lepellevél – Perigonium. Ha a virágtakaró levelek nem különülnek el csészére és pártára, hanem csak egy körben helyezkednek el. Ez lehet párta- vagy csészeszerű is.
• Porzók – Androecium. Több örvben is állhatnak, olykor egymással, vagy a pártával összenőhetnek. A porzót a porzószál, a portokok és az azokat összekötő csatló alkotják. A porzószál csúcsán található portokokban képződik a virágpor (pollen), melyben a hím gaméták termelődnek.
• Termő – Gynoecium. Egy, vagy több összenőtt termőlevélből állhat. A bibe, a bibét és a magházat összekötő bibeszál és a magház alkotják.

Forrás: wikipédia

Sir David Attenborough, mindenki természettudósa

A megunhatatlan, örökmozgó David Attenborough sokunk szívébe belopta már magát. Nincs az a pontja a világnak, ahol ne járt volna már, ahol ne guggolt volna egy szeretkező hangya pár, vagy egy medvebarlang fölött.
Mi tagadás, azon túl, hogy igen képzett természettudós, ő az ismeretterjesztő televíziós műsorok egyik úttörője is. Filmez, mesél, új fajokat fedez fel, s mindezt a kamera előtt teszi.
Ráadásul alkotásai többféle funkciót is betölthetnek. Megnevettetnek, informálnak, rávilágítanak a természet gyönyörű, apró csodáira, s ráadásul mindezt a legprofibb minőségben szervírozzák.
Bár restellem bevallani, egyszer meg is könnyeztem az egyik jelenetét. Leírhatatlan látvány volt. Két madár udvarolt egymásnak a víz fölött lebegve, de nem csak repültek, táncoltak! Nem tudtam megállni, egyszerre nevettem és zokogtam.
Egyedülálló alkotásaiért az angol királynő lovaggá is ütötte 1985-ben, és az óta is számtalan szakmai, és közönségi díjazásban részesült életműve.

Nézegetni való: A kék bolygó, A kék mélység, A madarak élete, Élet a növények között

A Vízimajom elmélet

Az általános elgondolás szerint, amit az egyetemen, gimnáziumban is tanítanak, az ember és a majmok közös őse az éghajlatváltozás miatt egyre ritkuló erdőségekből a szavannára kényszerült, ahol lassú, több millió éves átalakulással lett olyan, amilyen ma is.
Viszont Elaine Morgan, egy aranyos, öreg néni 1942 – ben (!) előrukkolt egy új elmélettel. Nevének az Aquatic Ape Hypothesis nevet adta. Ez tükörfordításban annyit tesz: „vízi emberszabású majom – hipotézis”. A teóriát Vízimajom elméletnek fordították.
Tehát létrejött egy elképzelés 67 éve, és különös módon hazánkban semmit sem hallani róla a középiskolai biológiaórákon (kivételek akadnak, mert én magam is ott hallottam róla először Majoros tanár úr tolmácsolásában-K. M.), és ami még ennél is sokkal felháborítóbb, hogy biológia szakon az egyetemi előadásokon, gyakorlatokon sem.
Az elmélet szerint Afrikát 7 millió éve egy felmelegedési hullám sújtotta, minek következményeként a tengerszint emelkedésével alacsonyabb parti vidékek víz alá kerültek, és ez az állapot így maradt egészen 2 millió évig. Emberszabású majmok csoportjai ezeken a szigeteken rekedtek, és 2 millió évig part menti, vízből gyűjtögető, sőt, vízben vadászó életmódra kényszerültek. Ezalatt ez az elszigetelt kis csoport sok olyan tulajdonságra tett szert, amely ehhez az életmódhoz szükséges volt, ám később is megmaradt( ám ott már nem volt praktikus). Hihetetlen, de a főemlősök családjában egyetlen olyan állat van, amelyik szőrtelen, és az az ember. Ez az adat azért döbbenetes, mert rajtunk kívül még több száz élőlény tartozik a családhoz, és mindegyikük testét szőr borítja. További érv a Vízimajom hipotézis mellett az, hogy a Földön kétfajta, szőrtelen „meztelen” emlős él. Az egyik típus földalatti életet él, nagyon ritkán merészkedik a felszínre. A másik típus a vízi emlősök, ahol a hőszigetelést, és a mechanikai védelmet a szőrzet helyett egy másik találmány, a zsír viszi véghez. Még egy megdöbbentő adat: Az ember a pingvinen kívüli egyetlen két lábon járó állat.
A vízimajom teória hívei szerint az elárasztott vidékeken a vízben történő haladást segítette a két lábra emelkedés. Annak érdekében, hogy a fej kint legyen a vízből, nyilvánvalóan elengedhetetlen a felegyenesedett testtartás. Elgondolkoztató, nem?

Ha érdekel a téma, még több érdekességet, információt találsz ezen az oldalon: http://roguesec.blog.hu/2009/10/11/a_vizimajom_elmelet

Angol nyelvhelyességi gyakorlókönyv a középszintű érettségihez

Alexander-technika - a diákok szájából...

Balogh Csenge: 1 éve "alexanderezem", és elmondani sem tudom, mennyi változást hozott az életemben ez a módszer. Súlyos gerincferdülésem 4 évvel ezelőtt derült ki, részben mert 6 éve fuvolázom. Olyan komoly volt a helyzet, hogy fűzőt kellett viselnem és a fuvolázást is elfelejthettem. Mivel nagyon szeretek zenekarban zenélni, a családom minden megtett annak érdekében, hogy megszűnjön a gerincferdülésem. 4 év alatt semmi nem tudott annyit segíteni, mint az Alexander módszer. 1 évig jártam gyógytornára, úszásra, de nem használt. A legutóbbi vizsgálaton kiderült, hogy a gerincferdülésem minimális. Valószínű, hogy el is fog múlni.

Mások is mondják, hogy sokkal magabiztosabb lettem, jobban megnyílok az emberek előtt, könnyebben tanulok, jobban tudok koncentrálni, ezért nagyobb mennyiséget is meg tudok tanulni egyszerre.

A hangszeres játékom is megváltozott, mert sokkal könnyebben játszom, nincsenek feszültségek a gerincemben, a vállamban, a nyakamban. Hosszabb ideig tudok játszani, intenzívebben teljesítek, mint 1 évvel ezelőtt, többet fejlődtem, hiszen többet tudok gyakorolni.

Szabó Monika, az Alexander-technika tanára: Ajánlom a módszert azoknak a diákoknak is, akik főiskolán, egyetemen tanulnak tovább. Saját tapasztalatból tudom, hogy könnyedén megfelelnek majd a magasabb követelményeknek, és a sikeres vizsgák után felbecsülhetetlen értéknek fogják tartani, amit az Alexander órákon elsajátítottak. Nem beszélve arról, hogy a sok ülés után sem fájdul meg a derekuk és hátuk. Aki később második hivatásául választja az Alexander technikát - mint ahogy én is - jól dönt, hiszen jobban boldogul az, aki több lábon áll.

Gyere el egy bemutató órára! Tel (06) 30 933 6277

KLIKKELJ!
www.onmagunkhasznalata.hu
www.alexander-technique.hu
www.col.hu/alexander

További információ a következő linken: http://www.ponthatarok2009.hu/hircentrum/20090921.php

Biológia érettségi feladatsor-gyűjtemény – Középszinten

Az új, kétszintű biológia érettségi vizsga írásbeli részéhez nyújt segítséget a könyv hét feladatsora. A kiadvány nagy hangsúlyt fektet a biológiai műveltség fejlesztésére és a készségek alkalmazásának mérésére.

Biológia érettségi feladatsor-gyűjtemény – Középszinten