2010. január 18., hétfő
A Föld
2010. január 15., péntek
Titokzatos tengeri mélység
Az érettségire való felkészülés közben nem kell folyton a biológia tankönyveket bújnunk. Ahhoz, hogy meg tudjuk, igazán mi érdekel bennünket, több érdekes témába is érdemes betekintenünk.
Mert mi is történik mostanában a világban, ami érdekelhet egy ifjú biológust? Például új fajokat fedezett föl egy nemzetközi kutatócsoport. Hatvan centisre növő tengeri csillagok, tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle , eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során
A Census of Antarctic Marine Life átfogó fajszámlálási program már eddig is számos jelentős eredményt hozott. A program keretében 23 állam kutatócsoportjai térképezik fel az Antarktisz vizeinek ma még sok meglepetést tartogató élővilágát. Legutóbb egy víz alatti "csillagváros", több tízmillió kígyókarú tengeri csillag élőhelye tárult elénk, amelyet az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet munkatársai vettek filmre egy Új-Zéland partjaitól délre fekvő mélytengeri hegységben
A program nemrégiben újabb eredményeket hozott: több száz új állatfajból gyűjtöttek példányokat és készítettek felvételeket annak a négyéves expedíciónak a tagjai, amely az Ausztrália partjaihoz közel húzódó Nagy-korallzátony Lizard és Heron nevű szigeteihez, illetve a kisebb, északnyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonyhoz közeli vizek élővilágát kutatja.
Felvételek készültek a gyönyörű és igen ritka Cassiopeia-medúzáról, amint a vízfelszín alatt fejjel lefelé lebegve, karjait maga alatt úsztatva "napoztatja" a vele szimbiózisban élő algákat.

A jövőbeni kutatás megkönnyítésére az expedíció munkatársai műanyag vázakat, a tenger élőlényeinek szánt "babaházakat" hagytak maguk után az óceánfenéken. Az önálló korallmonitorozó szerkezetektől (Reef Monitoring Structures, ARMS) azt remélik, hogy a következő évek során ide visszatérve megtalálják bennük a Lizard- és a Heron-sziget vizei élővilágának példányait. A három helyszínre a tervek szerint a következő három esztendőben évente visszatérnek a kutatók, hogy felmérjék a klímaváltozás által vagy egyéb okokból fellépő változásokat.

2010. január 6., szerda
A virág felépítése
Az érettségire való felkészülés egyik legfontosabb állomása, ami a tanulás leghatékonyabb módszere is egyben, az ismétlés. Nem szabad elsiklanunk egyszerűnek tűnő anyagok felett sem, mert szinte biztos, hogy a nagy stressz helyzetben nem jön elő a négy évvel azelőtt bemagolt ismeret, ha egy perc figyelmet sem fordítottunk rá a közelmúltban.
Ha még halogattad eddig, itt el is kezdheted a természet egyik remekművével, a virággal.
Sokfélék lehetnek, színesek, alig láthatóak vagy ember nagyságúak, kecsesek vagy egzotikusak, egy biztos, mind hasonlóképp épülnek fel, tökéletes rend szerint.
A nyitvatermők virágai egyivarúak, virágtakaró nélkül. A növény egy- vagy kétlaki is lehet. Jellemzője a tobozvirágzat és a szellők általi beporzás. A zárvatermők virágai viszont egy- vagy kétivarúak is lehetnek. Egyivarú a virág, ha csak hím ivarlevél, vagy csak női ivarlevél van benne. Ez a zárvatermők esetén másodlagos fejlődés eredménye , ekkor általában a szél, néhol a víz végzi el a megporzást. Kétivarú a virág, ha porzó és termő is van benne. Csak a zárvatermőkre jellemző, hogy változatos alakú, színes virágtakarólevelek segítik elő a rovarok (olykor kolibrik vagy akár denevérek) általi megporzást, de a magvak terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A zárvatermő virágának részei
A virág részei örvökbe rendeződnek. Az örvök teljes virág esetén kívülről befelé (alulról felfelé) a következők:
• Csésze – Calyx. Általában zöld színű, levélszerű, funkciója a virág többi részének védelme a virág kinyílása előtt, de olykor színes és átveszi a párta szerepét.
• Párta – Corolla. A legtöbbször színes, feltűnő, gyakran illatos sziromlevelek összessége. A megporzásért felelős rovarok csalogatását szolgálja.
• Lepellevél – Perigonium. Ha a virágtakaró levelek nem különülnek el csészére és pártára, hanem csak egy körben helyezkednek el. Ez lehet párta- vagy csészeszerű is.
• Porzók – Androecium. Több örvben is állhatnak, olykor egymással, vagy a pártával összenőhetnek. A porzót a porzószál, a portokok és az azokat összekötő csatló alkotják. A porzószál csúcsán található portokokban képződik a virágpor (pollen), melyben a hím gaméták termelődnek.
• Termő – Gynoecium. Egy, vagy több összenőtt termőlevélből állhat. A bibe, a bibét és a magházat összekötő bibeszál és a magház alkotják.
Forrás: wikipédia
2009. december 16., szerda
Sir David Attenborough, mindenki természettudósa

A megunhatatlan, örökmozgó David Attenborough sokunk szívébe belopta már magát. Nincs az a pontja a világnak, ahol ne járt volna már, ahol ne guggolt volna egy szeretkező hangya pár, vagy egy medvebarlang fölött.
Mi tagadás, azon túl, hogy igen képzett természettudós, ő az ismeretterjesztő televíziós műsorok egyik úttörője is. Filmez, mesél, új fajokat fedez fel, s mindezt a kamera előtt teszi.
Ráadásul alkotásai többféle funkciót is betölthetnek. Megnevettetnek, informálnak, rávilágítanak a természet gyönyörű, apró csodáira, s ráadásul mindezt a legprofibb minőségben szervírozzák.
Bár restellem bevallani, egyszer meg is könnyeztem az egyik jelenetét. Leírhatatlan látvány volt. Két madár udvarolt egymásnak a víz fölött lebegve, de nem csak repültek, táncoltak! Nem tudtam megállni, egyszerre nevettem és zokogtam.
Egyedülálló alkotásaiért az angol királynő lovaggá is ütötte 1985-ben, és az óta is számtalan szakmai, és közönségi díjazásban részesült életműve.




