2010. január 28., csütörtök

A biológia oxidáció folyamatai

Egyre kevesebb idő jut a felkészülésre, de nyugalom! Az érettségit kacagva jelessel zárod, ha eleget gyakorolsz és készülsz! Ha figyelsz, és szorgalmas vagy, végül kevesebb időt igényel majd, mint gondolnád! Persze nem rossz ötlet néhány segédeszköz beszerzése sem. Példának először is végy először is egy biológus nagybácsit, és egy érettségire megedző gyakorlókönyvet. Az előbbihez szerencse kell, de az utóbbi most még fontosabb számunkra. (Ajánlom szeretettel például a Biológia érettségi feladatsor-gyűjteményt középszinten az M.R.O. HISTORIA Könyvkiadótól: http://www.felvesznek.hu/erettsegi_konyvek/Erettsegi_szakkonyvek/konyv24.php)


De lássunk egy kis ismétlést...


A sejtek lebontó folyamataiban felszabaduló energia jó része ATP-szintézisre fordítódik. A legfontosabb a szénhidrátok lebontása, mely a sejtekben a biológiai oxidáció folyamatában történik. Sok enzim. A folyamat során a poliszacharidok először glükóz-foszfát építőegységekre bontódnak le. A biológiai oxidáció első szakaszában a glikolízisben a glükóz-foszfát glicerinaldehid-foszfáttá alakul. A következő lépésekben három szénatomos piroszőlősavvá alakul, miközben a foszfát-csoportok leszakadása ATP keletkezését eredményezi. A glikolízis végén a piroszőlősav CO2 leadása közben két szénatomos acetilcsoporttá alakul, melyet a koenzim-A szállít el a citromsavciklus (biol. ox. 2. lépése) színhelyére. Itt a leváló acetilcsoportot felveszi a négy szénatomos oxálecetsav és hat szénatomos citromsavvá alakul. Ez több lépésben két CO2 leadása és nyolc NADH létrehozása során visszaalakul oxálecetsavvá. A biológiai oxidáció befejező szakasza a terminális oxidáció. Ide szállítódik az előző két szakaszban leadott hidrogén. A rendszer első tagja a NADH-ról átvett elektronnal redukálódik. majd a sorban következő elektronfelvevő tagnak átadva azt oxidálódik. Ez mindaddig folytatódik, míg az elektron a végső elektronfelvevő molekulára nem ér. Ebben a rendszerben szállított elektronok lépésenként alacsonyabb energiaszintre kerülnek – ATP szintetizálódik. A végső elektronfelvevő a légzésből származó oxigén, amely a hidrogénionokkal (NADH-ból) vízzé alakul. Otto Warburg – légzési oxigén felhasználása. Szent-Györgyi Albert – biológiai oxidáció – Hans Krebs. Míg a glikolízis során csak 2 mól ATP keletkezik, addig a terminális oxidáció során 36 mól egyetlen mól glükóz oxidációjából. Ez oxigéndús, aerob körülmények között játszódik így le. Ha a környezet nem tartalmaz elég oxigént, akkor anaerob körülmények között zajlik le az anyagcsere-folyamat, ekkor erjedésről beszélünk. Az erjedés első lépései megegyeznek a glikolízis folyamatával a piroszőlősav-szubsztrátig. Innentől több út lehetséges. Az egyikben CO2 lép ki, a végtermék etanol, a másik során tejsav keletkezik. Mivel mindkét termék további oxidálással energiát tudna termelni, az erjedés energetikai szempontból nem gazdaságos: 1 mól glükóz erjedése során 2 mól ATP keletkezik.

Érettségi.com

2010. január 18., hétfő

A Föld

Az érettségire való felkészülés közben mindig kell egy kis kikapcsolódás. Ez a lélegzetelállítóan gyönyörű természetfilm egy felejthetetlen utazásra viszi a nézőt, az Északi-sarktól indulva a Déli-sark felé, követve a Nap útját, és az évszakok változásait. A film főszereplői olyan csodálatos teremtmények, akiknek a mindennapjain keresztül bepillantást nyerhetünk bolygónk varázslatos, de sokszor kegyetlen világába. Lenyűgöző képeket láthatunk egy téli álmából ébredő jegesmedve családról; elefántokról, akik a sivatagon átkelve, számtalan veszéllyel szembenézve igyekeznek, hogy elérjék az Okavango folyót; és bálnákról, aki bejárják az óceánokat, hogy élelemhez jussanak. A film egyszerre ünnepli a földi élet szépségét, és figyelmeztet az ember felelősségére, annak megőrzése érdekében. (port.hu)


2010. január 15., péntek

Titokzatos tengeri mélység



Az érettségire való felkészülés közben nem kell folyton a biológia tankönyveket bújnunk. Ahhoz, hogy meg tudjuk, igazán mi érdekel bennünket, több érdekes témába is érdemes betekintenünk.

Mert mi is történik mostanában a világban, ami érdekelhet egy ifjú biológust? Például új fajokat fedezett föl egy nemzetközi kutatócsoport. Hatvan centisre növő tengeri csillagok, tengeri pókok, óriás tintahalak és polipok, valamint különféle , eddig soha nem látott élőlények is felszínre kerültek egy új-zélandi antarktiszi expedíció során

A Census of Antarctic Marine Life átfogó fajszámlálási program már eddig is számos jelentős eredményt hozott. A program keretében 23 állam kutatócsoportjai térképezik fel az Antarktisz vizeinek ma még sok meglepetést tartogató élővilágát. Legutóbb egy víz alatti "csillagváros", több tízmillió kígyókarú tengeri csillag élőhelye tárult elénk, amelyet az új-zélandi Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézet munkatársai vettek filmre egy Új-Zéland partjaitól délre fekvő mélytengeri hegységben

A program nemrégiben újabb eredményeket hozott: több száz új állatfajból gyűjtöttek példányokat és készítettek felvételeket annak a négyéves expedíciónak a tagjai, amely az Ausztrália partjaihoz közel húzódó Nagy-korallzátony Lizard és Heron nevű szigeteihez, illetve a kisebb, északnyugat-ausztráliai Ningaloo-zátonyhoz közeli vizek élővilágát kutatja.
Felvételek készültek a gyönyörű és igen ritka Cassiopeia-medúzáról, amint a vízfelszín alatt fejjel lefelé lebegve, karjait maga alatt úsztatva "napoztatja" a vele szimbiózisban élő algákat.

Forrás: Census of Marine Life

A jövőbeni kutatás megkönnyítésére az expedíció munkatársai műanyag vázakat, a tenger élőlényeinek szánt "babaházakat" hagytak maguk után az óceánfenéken. Az önálló korallmonitorozó szerkezetektől (Reef Monitoring Structures, ARMS) azt remélik, hogy a következő évek során ide visszatérve megtalálják bennük a Lizard- és a Heron-sziget vizei élővilágának példányait. A három helyszínre a tervek szerint a következő három esztendőben évente visszatérnek a kutatók, hogy felmérjék a klímaváltozás által vagy egyéb okokból fellépő változásokat.

Forrás: Census of Marine Life

2010. január 6., szerda

A virág felépítése



Az érettségire való felkészülés egyik legfontosabb állomása, ami a tanulás leghatékonyabb módszere is egyben, az ismétlés. Nem szabad elsiklanunk egyszerűnek tűnő anyagok felett sem, mert szinte biztos, hogy a nagy stressz helyzetben nem jön elő a négy évvel azelőtt bemagolt ismeret, ha egy perc figyelmet sem fordítottunk rá a közelmúltban.
Ha még halogattad eddig, itt el is kezdheted a természet egyik remekművével, a virággal.
Sokfélék lehetnek, színesek, alig láthatóak vagy ember nagyságúak, kecsesek vagy egzotikusak, egy biztos, mind hasonlóképp épülnek fel, tökéletes rend szerint.



A nyitvatermők virágai egyivarúak, virágtakaró nélkül. A növény egy- vagy kétlaki is lehet. Jellemzője a tobozvirágzat és a szellők általi beporzás. A zárvatermők virágai viszont egy- vagy kétivarúak is lehetnek. Egyivarú a virág, ha csak hím ivarlevél, vagy csak női ivarlevél van benne. Ez a zárvatermők esetén másodlagos fejlődés eredménye , ekkor általában a szél, néhol a víz végzi el a megporzást. Kétivarú a virág, ha porzó és termő is van benne. Csak a zárvatermőkre jellemző, hogy változatos alakú, színes virágtakarólevelek segítik elő a rovarok (olykor kolibrik vagy akár denevérek) általi megporzást, de a magvak terjesztésében is szerepet játszhatnak.
A zárvatermő virágának részei
A virág részei örvökbe rendeződnek. Az örvök teljes virág esetén kívülről befelé (alulról felfelé) a következők:
• Csésze – Calyx. Általában zöld színű, levélszerű, funkciója a virág többi részének védelme a virág kinyílása előtt, de olykor színes és átveszi a párta szerepét.
• Párta – Corolla. A legtöbbször színes, feltűnő, gyakran illatos sziromlevelek összessége. A megporzásért felelős rovarok csalogatását szolgálja.
• Lepellevél – Perigonium. Ha a virágtakaró levelek nem különülnek el csészére és pártára, hanem csak egy körben helyezkednek el. Ez lehet párta- vagy csészeszerű is.
• Porzók – Androecium. Több örvben is állhatnak, olykor egymással, vagy a pártával összenőhetnek. A porzót a porzószál, a portokok és az azokat összekötő csatló alkotják. A porzószál csúcsán található portokokban képződik a virágpor (pollen), melyben a hím gaméták termelődnek.
• Termő – Gynoecium. Egy, vagy több összenőtt termőlevélből állhat. A bibe, a bibét és a magházat összekötő bibeszál és a magház alkotják.

Forrás: wikipédia